Aranykapu

Gyönyörű szineink lettek!

Fergeteg havának 27.-ik napján, pénteken délután nem kisebb dologra vállalkoztunk ifjú kézműves tanoncainkkal, mint arra, hogy kipróbáljuk a gyapjúbundának orsóval való szállá fonását...
Amilyen tekervényesen fogalmaztam, hát olyan tekervényes lett a gyapjúszálunk is, de mire mindenki kipróbálta az orsó forgatgatását, pörgetgetését közülünk, tekintélyesen megkerekedett orsócskánk hasa is...:) - ezt a szálat kincsként őrizzük nyárig, amikor is betöltheti majd új rendeltetését egy gyönyörű nemeztakaróba kunkorÍtva.
Most már talán még jobban értjük nagyanyáink szorgos kezének munkáját...
A fonást kézi motollálás követte. Baróti nyers gyapjúfonalból csavarintottunk, tekergettünk néhány tekercsnyit, s ezeket különböző szinű, forrásban lévő festőlébe helyeztük. Így lett fél óra múlva gyönyörű piros, sárga és zöld fonalunk, majd narancssárga is (lévén összekotyvasztottuk a piros lét a sárgával).
S bár zord körülmények uralkodtak kicsi konyhánkban (nem sikerült bekapcsolni sehogysem a konyhai konvektort), egy seprűnyélen száradnak immár mesebeli szines fonalaink... és azt álmodják, már ha álmodnak valamit, hogy hamarosan tarisznyává, babaszőnyeggé szövődhetnek össze szorgos kicsi kezek alatt.